Eset – történet
Hogyan dolgozzák fel a szakemberek klienseik eseteit és saját történeteiket? Miként váltak klasszikussá egyes ellentmondásos, töredékes, vagy sikertelen esetek a pszichológia és az orvoslás történetében? Tudományos, vagy inkább irodalmi alkotásnak tekintjük-e a híres esettörténeteket, a gyógyító szakemberek által közzétett “klinikai meséket”? Ilyen és ezekhez hasonló kérdéseket jár körül ez a rendkívül izgalmas, hiánypótló tanulmánykötet, mely a hazai szakirodalomban elsőként ad nagyívű társadalom- és tudománytörténeti áttekintést és részletes pszichológiai elemzést a témáról. A kötet két fő nézőpontból mutatja be az esetek történetét. Egyfelől végigköveti azt a fordulatos, helyenként viszontagságos utat, melyet az eset módszer bejárt az utóbbi évszázadokban a pszichológiában és a klinikai orvostudományokban. Másfelől emblematikus és tipikus példákon keresztül keresi a választ arra, hogy mi történik az egyedi esettel a saját történetén belül, a szakember által való feldolgozáson át a nyilvános közlésig.

Gyógyítók egészsége

A kötet képet ad a gyógyító hivatás azon kihívásairól, amelyek esetlegesen kiégéshez, vagy fizikai és mentális egészségproblémákhoz vezethetnek, de egyúttal azokról a lehetőségekről is, melyek által ezek a problémák idejekorán kiküszöbölhetők, és az erőforrásokat nem a védekezésre, hanem a gyógyító munka fejlesztésére használhatja a szakember. A könyv szerzőgárdájában orvosok, pszichológusok, szociológusok szerepelnek, a klinikai gyakorlat, a képzés és a kutatás oldaláról egyaránt. Szinte minden fejezetben fontos kulcsszóként jelenik meg a fejlődés, az identitás-alakulás, a változás és a kreativitás; tükrözve a szerzők azon meggyőződését, hogy a gyógyító hivatásoknak ezek elmaradhatatlan, állandó jelzői és összetevői. A kötet tanulmányai a pozitív változást elősegítő megoldásokhoz járulhatnak hozzá, hogy „gyógyítás és egészség” állandó szókapcsolat lehessen a szakember minden szerepében: nem csak kliensei, hanem saját élete vonatkozásában is.
Pszichológia a gyógyításban
A kötet a betegek pszichológiai támogatásával, illetve a betegséggel, szenvedéssel, gyásszal való találkozás kihívásaival kapcsolatban kínál új ismereteket. Az egyes fejezetek olyan elméleti és gyakorlati megközelítéseket mutatnak be, amelyek segíthetnek a hagyományos pszichológiai eszközökkel kevésbé megközelíthető, nehezen elbeszélhető tapasztalatok, betegség- és veszteségélmények tudatosításában, átélésében és kezelésében. Az Olvasó számos új, vagy Magyarországon még kevéssé alkalmazott, tapasztalati alapú, fenomenológiai megközelítéssel és a kreativitás, a művészet-befogadás alapelveire épülő eljárással ismerkedhet meg. Ezek részben a szerzők saját módszerfejlesztési- és kutatómunkájának eredményei. A szerzők a Szegedi Tudományegyetemen létrejött pszichológiai alkotóműhely tagjai, vagy ezen műhelyhez kapcsolódnak kutató- és gyógyító munkájukkal.

Gyógyító kapcsolat élménye

A kézikönyv és az oktatólemez a legfrissebb hazai és nemzetközi kutatások alapján összegzett ismereteket és a gyakorlatban is használható készségeket kínál a gyógyító kapcsolat fejlesztésének lehetőségeiről. A szerzők klinikai pszichológiai és pszichoterápiás tapasztalataik, illetve az orvos- és pszichológus képzésben végzett oktatómunkájuk alapján dolgozták ki az Integratív gyógyító kapcsolati tréningcsoport módszert. Ennek gyakorlati alkalmazását segíti a jelen kötet és az oktatólemez, mely interaktívan felhasználható elemzési technikákat, egyéni és csoportos feladatokat, helyzetgyakorlatokat tartalmaz.
Egészségműveltség klinika eszközei
Mindannyian voltunk már olyan helyzetben, hogy nem értettük, mit mond az orvos az állapotunkról, és nehéz volt kiigazodni a gyógyszeresdobozba hajtogatott, több oldalas, apró betűvel írt betegtájékoztatón. Ilyenkor fontos az ún. egészségértés: megfelelő szintű tájékozottság az egészség-betegség terén, új információk keresésének és értelmezésének képessége, ezek felhasználása az adott helyzetben, vagy akár annak a jelzése a kezelő felé, hogy nem értjük, amit mond, és új kérdések felvetése. A gyógyítás sikerességét az orvosok felől is meghatározza, hogy a beteg érti-e, és megfelelően használja-e az orvosi információkat, bevonható-e betegedukációs programba, és képes-e utána otthon, egyedül folytatni a gyógyszerszedést, diétát, stb.? Az egészségértés mérése a beteget és a kezelőt is segíti abban, hogy „közös nyelvet” találjanak a gyógyulás érdekében.

A normális éhgyomri vércukorszint értéke 6,9 mmol/l alatt van.
Az Ön vércukorszintje a mai napon 7,8 mmol/l.
Kérdés: Ha ma ennyi lenne az Ön vércukorszintje, akkor ez az érték normálisnak tekinthető-e?